Csak kevés adatkezelő fordít megfelelő figyelmet arra, hogy az embereket szemmel tartó elektronikus megfigyelőrendszerét (kamerarendszerét) a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően üzemeltesse.
Megfigyeltek már?
Valószínűleg nincs olyan ember hazánkban, akit ne figyeltek volna már meg kamerával – bevásárlóközpontban, irodaházban, étteremben, munkahelyen, vagy bárhol. Mert mindenhol vannak kamerák, általuk pedig az adatkezelők hangyaszorgalommal gyűjtik rólunk az adatokat – képmásunkat, cselekedetünket és időnként még a hangunkat is, és az adatok alapján mindenféle, számunkra ismeretlen következtetést vonhatnak le rólunk. Mindezt úgy, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályok ismeretében sem mindig állnak a helyzet magaslatán, aminek eredménye akár az is lehet, hogy két lábbal tiporják a megfigyelteknek a jogait és szabadságait. A megfigyeltek pedig mi vagyunk! Sőt, a legtöbbször még annak sincsenek tudatában, hogy jogtalanul és tisztességtelenül járnak el.
Ki a felelős a jogtalan, tisztességtelen megfigyelésekért?
Mindig az adatkezelő. Még akkor is – ha egy önmagát szakembernek állító valaki/valami megtévesztette – például azzal, hogy azt állította, az ő oldaláról pár ezer forintért letöltött kameraszabályzat tökéletes lesz, csak írja az elejére be a nevét és már le is van tudva a GDPR (általános adatvédelmi rendelet) által nyakába sózott minden kötelezettség. Sőt, ha még egy adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot is vásárol hozzá kedvező áron, akkor tuti a megfelelés, hiszen minden óhaja-sóhaja teljesítve lesz nem csak az Uniónak, hanem a magyar felügyeleti hatóságnak, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH, továbbiakban „Hatóság”) is.
Persze aztán később maga a Hatóság fogja az adatkezelőnek elmagyarázni a határozatában, miszerint nem elegendő a netről letölteni valamit, vagy akár több szabályzatszerű dokumentumot összegyúrni. Ezzel ugyanis még nincs kimaxolva a feladat. Sőt a Hatóságtól kap egy csekket is, a rajta szereplő nullák száma pedig a cég éves árbevételéhez igazodik.
Mindez minket, érintetteket maximum némi kárörvendéssel jutalmaz, mert tudjuk, a többi adatkezelő ettől függetlenül még pont ugyanúgy sértheti a jogainkat.
Mit várhatunk el egy adatkezelőtől, ha elektronikus megfigyelőrendszert, azaz kamerát használva figyel meg minket?
Először is azt, hogy ismeri a GDPR-t. Vagy ismer olyan szakembert, aki nemcsak állítja, hogy ismeri, de ténylegesen is ismeri a GDPR-t. Sőt, ezt a szakembert alkalmazza adatvédelmi tisztviselőnek, nem pedig a titkár(nő)t nevezi ki annak, ha már mindenáron muszáj valakit. Az adatkezelők közül kevesen ismerték fel eddig, hogy a GDPR betartása fontos dolog. Egyrészt, mert büntetnek a megszegéséért, másrészt pedig azért, mert a félresikerült adatkezeléssel (kamerázással) alkotmányos alapjogainkat sérthetik meg. És míg az adatkezelő képviselője (döntéshozója) fel van háborodva – ha a telefonszámát ki tudja honnan megszerezve – biztosítási, vagy egyéb ügynökök zaklatják, vagy a gyermeke nem túl előnyös iskolai fényképe a közösségi médiában köt ki, az már ritkábban jut eszébe, hogy nemcsak mástól kellene megkövetelnie a GDPR alapelveinek betartását, hanem neki is gondoskodnia kellene ugyanerről.
Például:
- csak akkor működtessen kamerát egy adott területen, ha más megoldással nem tudja elérni a célját. Vannak enyhébb, a privát szféránkba kevésbé behatoló formák is arra, hogy bizonyos viselkedésre ösztönözzenek minket, arra kószáló érintetteket. Például egy zár vagy rács felszerelése már szükségtelenné is teszi a kamerát – ráadásul a fizikai védelem optimalizálása komoly megtakarítást is eredményezhet az adatkezelő számára.
| A Hatóság egy idősotthon esetében az ebédlőben üzemelő kamerák kapcsán nem tutja értelmezni, hogy a kamerák hogyan segíthetik elő a lakók speciális diétájának megtartását. A Hatóság álláspontja szerint erre a célra az ebédlőben felszerelt kamerák – kifejezetten az ételre történő ráközelítés hiányában – alkalmatlanok voltak. Ráadásul a diéta betartásának ellenőrzésére más – az érintettek magánszféráját kevésbé korlátozó – mód is lett volna, például az, hogy a gondozók ellenőrzik, hogy a megfelelő ételt kapja-e meg a lakó. (NAIH-3748-1/2021.) |
- csak olyan cél érdekében használjon kamerát, amely az adatkezelő vagy harmadik fél olyan érdekéből következik, ami felülírja a kamerával megfigyeltek érdekeit, jogait és szabadságait. Ilyen érdek lehet például a vagyonvédelem. Valószínűleg nem fogunk megsértődni, ha egy parkolóházban kamerával figyelik az autónkat. Sőt, lehet, hogy éppen azért választottuk az adott parkolót, mert tudjuk, hogy ott biztonságban van a járművünk. Azonban, ahol nincs ilyen cél, ott nem működtethet kamerát és nem figyelhet meg minket senki. És ami még fontos: a célnak illik hamarabb meglennie, mint a kamerarendszerrel kapcsolatos adatkezelés megkezdésének. Ráadásul minderről tájékoztatni kell minket, érintetteket. Akkor is jogellenes az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása, ha az adatkezelőnek nincs kifejezett, egyértelműen meghatározott célja, hanem csupán általánosságban figyel meg minket a munkahelyünkön, illetve van ugyan valamiféle meghatározott cél, de a rendszer valódi célja a munkavállalók ellenőrzése.
| Spanyolországban egy rendőrőrsön a kamerákat – az adatkezelő tájékoztatása alapján – a fogvatartottak és a rendőrőrs „biztonsága és védelme” érdekében szereltek fel. Egy rendőrfelügyelő a felvételek másolatát azért kérte ki, hogy ellenőrizze, az egyik rendőr betartotta-e az egyenruha viselésére vonatkozó utasítását. A spanyol felügyeleti hatóság (AEPD) megállapította, az adatkezelő fegyelmi ellenőrzést végzett a kamerák segítségével, és erről nem tájékoztatta az érintetteket. Ez jogszerűtlen adatkezelésnek minősül. Szükséges lett volna az állomány (az alkalmazottak) kifejezett, pontos, világos és egyértelmű előzetes tájékoztatása a megfigyelés céljáról, valamint a rendőrségnek meg kellett volna határoznia az adatkezelés jellemzőit és terjedelmét, többek között azt, hogy a felvételek milyen esetekben, mennyi ideig és milyen céllal vizsgálhatók, különösen arra tekintettel, hogy azokat a szolgálati utasítás megszegése miatt fegyelmi intézkedések kiszabására lehet felhasználni. (AEPD – PS/00027/2019) |
- csak olyan helyen működtessen kamerát, ahol az nem hatol be túlságosan a privát szféránkba. Nem véletlen, hogy bizonyos helyiségekben, például öltözőkben, mosdókban tilos kamerát működtetni. Ugyanez vonatkozik azokra a területekre is, melyeket az emberek pihenésre-beszélgetésre használnak – ezek megfigyelése nehezen, illetve csak nagyon különleges helyzetekben indokolható. Általános szabályként, például a munkahelyünkön a pihenő-étkező helyiség nem figyelhető meg. Azonban, ha a munkavállalók rendszeresen birokra kelnek a kávéautomatával és megrongálják azt, az adatkezelő dönthet úgy, hogy megfigyeli az automatát, de csakis az automatát, a helyiség többi részét nem.
| A svéd adatvédelmi hatóság (IMY) 34 555 eurónak megfelelő bírságot szabott ki egy tűzoltóságra, mert a szükségesnél tolakodóbb módon olyan CCTV-kamerákat szerelt fel olyan helyen, ahol a tűzoltók tűzoltóruhába öltöztek át akkor, amikor vészhelyzetre reagáltak. A felvételeket nem rögzítették, de a parancsnoki központban lévő operátor manőverezni tudott a kamerával, és a mikrofont is aktiválhatta, hogy a tűzoltókkal kommunikáljon. Minden egyes alkalommal, amikor a mikrofont aktiválták, felgyulladt egy lámpa. A svéd adatvédelmi hatóság a hozzá érkezett panasz nyomán vizsgálatot indított. A panasz szerint előfordult, hogy az éjszaka riasztott tűzoltók csak hálóingben jelentek meg, illetve az is, hogy a tűzoltók a kamera felügyelete alatt meztelenül vagy alsóneműben öltöztek át. A hatóság megállapította, hogy bár a megfigyelésnek megfelelő jogalapja volt, az túlságosan széles körű volt és a tűzoltókat olyan helyeken figyelték meg, ahol átöltöztek.a parancsnoki központban jelen lévő bármelyik alkalmazott (összesen 29 munkatárs) számára lehetséges volt a kameraképekbe betekintés. az adatkezelő nem adott ki semmilyen iránymutatást a CCTV megfigyelésére vonatkozóan, ez pedig arra késztethette a parancsnoki központ személyzetét, hogy a szükségesnél és a törvényesnél jobban megfigyelje a tűzoltókat. (DI-2018-22697) |
- amennyiben jogos érdekre hivatkozva működteti a kamerarendszert, még az adatkezelés megkezdése előtt érdekmérlegelést kell végeznie. Ez egy olyan többlépcsős folyamat, mely során az adatkezelőnek azonosítani kell a saját vagy harmadik fél jogos érdekét, a súlyozás ellenpontját képező érintetti érdeket, az érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítania, hogy kezelheti-e személyes adatokat. Amennyiben az érdekmérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelő jogszerű érdeke megelőzi az érintetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő jogát, abban az esetben üzemeltethető a kamerarendszer. Munkaviszony esetében a munkavállalók hozzájárulására nem hivatkozhat az adatkezelő.
| „A munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, amennyiben az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos [Mt. 9. § (2) bekezdés]. A munkáltatói ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével; illetőleg a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető [Mt. 11/A. § (1) bekezdés]. A munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről [Mt. 9. § (2) bekezdés és Mt. 11/A. § (1) bekezdés, általános adatvédelmi rendelet 13. cikk]. Az adatkezelés akkor jogszerű, ha a munkáltató az adatkezeléssel kapcsolatban betartja az általános adatvédelmi rendelet alapvető rendelkezéseit: többek között a célhoz kötött és a tisztességes adatkezelés elvét [általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) és b) pont]. Az Mt. rendelkezései általános felhatalmazást nyújtanak tehát a munkáltatói adatkezelésre, azonban ezen keretek tartalommal való megtöltése – az elszámoltathatóság elvével összhangban – a munkáltatóra hárul. A munkáltatónak az alkalmazott eszközökkel kapcsolatos részletszabályokat belső szabályzatban kell egyértelműen, érthetően, pontosan, részletesen meghatározni. Ennek kidolgozása során a munkáltatónak különös tekintettel kell lennie az arányosság követelményére valamennyi adatkezelési cél tekintetében.” (NAIH-3748-1/2021.) |
- csak addig őrizze meg a felvételeket, ameddig azokat feltétlen muszáj. Ha megfigyelés, akkor nem csak térben, hanem időben sem lehet végtelen a felvételek megőrzése. Azaz bizonyos idő elteltével az adatkezelőnek le kell törölnie a felvételeket. Ugyan, mi célja lehet bárkinek is a féléves kávéautomata felvételekkel? A GDPR előtt hazánkban jogszabály szabályozta, hogy hány napig lehet a videofelvételeket megőrizni, ma már – ritka kivételtől eltekintve – az adatkezelő dönti el, hogy – saját helyzetének ismeretében – mire van szüksége. Ráadásul a különböző adatkezelési célok eltérő időtartamot igényelhetnek. Például az, hogy valaki megrongálta a kávéautomatát, elég hamar kiderülhet. (Az első személy, aki bár nagyon szeretne, de nem tud kávét inni, az valószínűleg jelenti az eseményt.) Tehát a felvételek megőrzési idejének is ehhez kell igazodnia (3-4 nap). Más esetekben akár egy-másfél hónap is lehet az időtartam, amíg bármikor szükség lehet a felvételek visszanézésére. Például, amikor a biztonságos légiszállítás érdekében addig meg kell őrizni az adott áru raktározásról a felvételeket, ameddig az meg nem érkezik a célállomásra.
- ne ismerjék meg arra jogosulatlan személyek a felvételeket. A közösségi médiába, fájlmegosztó oldalakra meg pláne ne kerüljön ki vicces válogatás keretében. A kamerafelvételek nem szórakoztatási célt szolgálnak, illetve tartalmuk jelentősen sértheti az érintettek privát szféráját. Éppen ezért a kamerarendszer működtetésére vonatkozó szabályzatban az adatkezelőnek rendeznie kell olyan kérdéseket például, hogy ki, mikor, mit és hogyan tehet a felvételekkel. Az is elvárható, hogy a kamerarendszert ne lehessen könnyen meghekkelni, illetve a rendszerhez hozzáférő személyek ne érezzék úgy, hogy a felvételeket akár fel is használhatják, például zsarolásra.
| A spanyol adatvédelmi hatóság (AEPD) figyelmeztetésben részesített egy kocsmát, mert jogalap nélkül rögzítette és terjesztette vendégei képét a közösségi médiában. Az érintett azzal a panasszal fordult hatósághoz, hogy a kocsma az engedélye nélkül rögzítette őt és más személyeket egy nyilvános rendezvényen, majd ezt követően a képeket a közösségi médiában terjesztette. Az érintett azt állította, hogy a felvételek terjesztése súlyos kárt okozott neki, mivel látható volt, amint egy olyan személlyel csókolózik, aki nem a párja volt. A kocsma azt állította, hogy a hely bejáratánál egy nagyméretű tájékoztató táblát helyeztek el, amely jelezte, hogy az eseményt rögzítik és feltöltik a közösségi médiába. Az adatvédelmi hatóság szerint a kocsmának szüksége lett volna a panaszos hozzájárulására ahhoz, hogy a képét rögzítse, majd azt a közösségi médiában terjessze. Ahhoz, hogy ez a hozzájárulás érvényes legyen, tájékozottnak, egyértelműnek, konkrétnak és ingyenesnek kellett lennie. az a tény, hogy a kocsma kitette a tájékoztató táblát nem garantálja, hogy a hozzájárulás egyértelmű volt, mivel a kocsma nem tudta bizonyítani, hogy a rendezvény minden egyes résztvevője elolvasta a plakátot és egyetértett annak tartalmával. (PS/00172/2020) |
- jogunk van tiltakozni az adatkezelés ellen, például kérhetjük a számunkra sértő felvétel törlését. Az ilyen esetekben az adatkezelőnek egyedi érdekmérlegelés keretében kell eldöntenie, helyt ad-e a kérésünknek. Több lehetősége van, például törölheti az adott felvételt, vagy akár csak kitakarhat minket, esetleg egyiket sem. A döntését viszont meg kell tudni indokolnia, a „csak” nem elegendő.
Ha már úgyis alkalmas egy kamera hangfelvételre, akkor felveheti a hangunkat is?
Amikor kamerát látunk, azonnal arra gondolunk, hogy képfelvételt készít. Ezt lassan már meg is szoktuk. Az azonban még mindig meglepőnek tűnik, hogy a hangunkat is felveszik. Viselkedni már tudunk a kamerák előtt, de mi van akkor, amikor csak állunk egy üzlet közepén, és telefonon beszélünk valakivel? Vagy a munkatársainkkal a folyosón a főnökünket tárgyaljuk ki, esetleg a társasházi postaládáknál a félrelépő szomszédot? Fel sem tűnik, eszünkbe sem jut, hogy valaki az engedélyünk és tudtunk nélkül rögzíthette a beszélgetést.
A hangfelvétel készítése általában nehezen magyarázható az adatkezelő részéről (miért van rá szüksége, mi a célja?), mivel az sokkal jobban behatol a privát szféránkban, mint a „sima” képfelvétel. Az esetek 99 százalékában a megfigyelés tökéletesen elegendő a hangunk nélkül is. Nagyon ritka esetben, elvétve előfordulhat, hogy szükség van a kép mellett a hang felvételére is, ekkor azonban az adatkezelőnek erről előre tájékoztatnia kell minket, illetve a hatóság felé is meg kell indokolnia.
| „Az Ügyfél nyilatkozatai szerint a hangfelvétel készítésével egyrészt az ügyfelek érdekvédelme, továbbá az volt a célja, hogy megfelelően dokumentálja a szerelési munka során a szerelés helyszínén elhangzottakat, mivel több esetben a jellemzően időskorú ügyfelek utólag azt állították, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást például a szerelés vagy az anyagok költségéről, a munkavégzés időtartamáról, vagy nem úgy emlékeztek rá, ahogy valójában elhangzott. Annak ellenére, hogy ezek az információk a munkalapon is rögzítésre kerülnek, az ügyfelek egy része megkérdőjelezte a helyszínen megjelenő szerelő tájékoztatásának valódiságát. Az Ügyfél – álláspontja szerint – a hangfelvételek alapján megfelelő módon tudja bizonyítani a tájékoztatás megtörténtét, vagy adott esetben felelősségre tudja vonni a munkavállalót, amennyiben az ügyfél panasza valósnak bizonyulna. A Hatóság álláspontja szerint a hangfelvételek alkalmasak lehetnek a hivatkozott célok elérésére, azonban e célokat válthatja ki a szerelő által kitöltött, és a szerelő és az ügyfél által közösen aláírt munkalap, melyből egy példányt az ügyfél rendelkezésére is bocsátanak, igazolva ezzel azt, hogy a szerelés során történteket mindkét fél valósnak ismeri el. Ez alapján hangfelvétel készítése nem szükséges, mivel van más mód a célok elérésére. Mindemellett nem is arányos, hogy a szerelési munkálatok során elhangzottak rögzítésre kerüljenek, figyelemmel a szerelési munka előre meg nem határozható hosszára, és arra, hogy előzetesen nem lehet meghatározni azt sem, hogy milyen tartalmú beszélgetés hangzik el, így adott esetben olyan információk is rögzítésre kerülhetnek, amelyek az adatkezelés céljától teljesen függetlenek. Ezen kívül a hivatkozott adatkezelési céllal kapcsolatban megállapítható, hogy az valójában a munkavállalók ellenőrzését is jelenti.” (NAIH-2801-17/2022.) |
Miről kell tájékoztatnia minket az adatkezelőnek?
Videokamerás megfigyelés esetében az adatkezelőnek a legfontosabb információkat a figyelmeztető táblán („első szint”) kell feltüntetnie, a további kötelező adatok pedig közölhetők más módon („második szint”).
Az első szint
Az adatkezelőnek az első szintű tájékoztatást úgy kell kihelyeznie, hogy azt könnyen felismerhessük, és a megfigyelés körülményeit még a megfigyelt területre való belépésünk előtt megismerhessük. Azaz fel kell tudnunk mérni, hogy mely területet figyel kamera. Mindezt annak érdekében, hogy egyrészt elkerülhessük a megfigyelést, vagy szükség esetén, ahhoz igazíthassuk a viselkedésünket. A figyelmeztető táblának tartalmaznia kell a legfontosabb információkat, így például az adatkezelés céljaira, az adatkezelő kilétére és az érintett jogainknak meglétére vonatkozó részletes tudnivalókat, valamint az adatkezelés legnagyobb hatásaival kapcsolatos információkat, például az adatkezelő (vagy harmadik fél) jogos érdekeit és (adott esetben) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeit. Emellett utalni kell a részletesebb, második szintű tájékoztatásra is, valamint annak elérhetőségi helyére és módjára is.
A második szint
Az adatkezelőnek számunkra könnyen hozzáférhető helyen kell rendelkezésre bocsátania a második szintű tájékoztatást is. Például központi helyen (információs pultnál, recepción vagy pénztárnál) kihelyezett teljes körű tájékoztató lap vagy könnyen észrevehető plakát formájában. A tájékoztatásnak rendelkezésünkre kell állnia a megfigyelt területre való belépés nélkül is, különösen akkor, ha az adatkezelő digitálisan bocsátja azt a rendelkezésünkre. Bármilyen formában is nyújtják a tájékoztatást, annak tartalmaznia kell a GDPR 13. cikke értelmében kötelező összes információt, és az adatkezelő nem várhatja el, hogy ezeket az információkat különböző dokumentumokból (például kameraműködtetési szabályzatból, érdekmérlegelési tesztekből) vadásszuk össze.
| A GDPR 13. cikke alapján amennyiben az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét: a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, illetve ezen továbbítás garanciáit. Ezen információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír. |
Munkavállalók tájékoztatása
Amennyiben munkavállalóként figyelnek meg minket, a tájékoztatásnak meglehetősen részletesnek kell lennie. A Hatóság álláspontja szerint ugyanis, a munkáltatónk az egyes kamerákról szóló külön tájékoztatásokkal tudja igazolni azt, hogy az adott terület megfigyelése összeegyeztethető a célhoz kötött adatkezelés elvével és nem válik – adott esetben rejtett – megfigyelésünk eszközévé.
| „A munkavállalókat különösen az alábbi lényeges körülményekről kell tájékoztatni: az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető (jogi vagy természetes) személy meghatározásáról,az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségéről, amennyiben az adatkezelő nevezett ki ilyen személytaz egyes kamerák elhelyezéséről és a vonatkozásukban fennálló célról, az általuk megfigyelt területről, tárgyról, illetőleg arról, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató,az adatkezelés jogalapjáról,az adatkezelő jogos érdekének a meghatározásáról,a felvétel tárolásának időtartamáról,az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, illetőleg arról, hogy a felvételeket mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatja a munkáltató,a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokról, illetőleg arról, hogy a felvételeket milyen célból használhatja fel a munkáltató,arról, hogy a munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat,arról, hogy az információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe. Ezen túlmenően pedig az adatkezelő köteles a kamerarendszer alkalmazásáról figyelemfelhívó jelzést, úgynevezett piktogramot jól látható helyen elhelyezni. A Hatóság álláspontja szerint tehát a munkáltatónak, mint adatkezelőnek az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazására vonatkozó, munkavállalók részére nyújtott tájékoztatójában minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge.” (NAIH-3748-1/2021.) |
(Szerző: Dr. Albert Ágota ASZAKE Alelnök)