2026. szeptember 21-én az alábbi közérdekű adatkéréssel fordultam az összes járási (és kerületi) hivatalhoz az országban: „Közérdekű adatkérés keretében kérem szíveskedjen válasz e-mailben tájékoztatni, hogy az adatkérés napján (2026. 09. 21.) a kerületi hivatal állományában hány fő személy van, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. Kérem szíves tájékoztatását arra vonatkozóan is, hogy mi történik abban az esetben, ha az állományukban lévő személy nem jelezte munkáltatójának, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban: fegyelmi eljárás, azonnali felmentés, egyéb jogkövetkezmények?”
A beérkezett válaszok feldolgozása számosságánál fogva nagyobb kihívást jelentett, viszont nagyságrendjénél fogva érdekesebb mintázatokat mutatott, mint korábbi cikkemben (https://www.aszake.hu/a-kormanyhivatalok-bunugyi-szemelyes-adatokkal-kapcsolatos-joggyakorlata-kozerdeku-adatkeresek-eseten/) a 19 vármegyei és 1 fővárosi kormányhivatal válaszainak feldolgozása. A későbbi megállapításokkal kapcsolatban fontos megjegyzés, hogy az előző cikket úgy zártam, hogy azonos kérdésekkel kerestem meg a járási hivatalokat is, de végül átfogalmaztam a kérdéseket.
A határidőben megküldött válaszokból általánosságban az alábbiak rajzolódnak ki. Három vármegye járásai (Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom) a vármegyei kormányhivatalukon keresztül egyetlen választ küldtek, két vármegyei járásai (Heves és Pest) külön-külön válaszoltak, de ugyanazt a sablont használták, így feltehetően ők is igénybe vették a kormányhivataluk szakmai segítségét. Nógrád vármegye járásai visszautaltak a vármegyei kormányhivatal korábbi (2026. 09. 14-i) válaszára (holott nem ugyanaz volt a feltett kérdés!), Ózd Járási Hivatal pedig továbbította az adatkérést a vármegyei kormányhivatalnak.
A sablon használata a Kit. számának elgépeléséből világosan látszik (hét hevesi járás hivatkozik rá mint 2018. évi CXXXV. törvény, holott az helyesen CXXV. törvény, a hét járási hivatalból pedig öt a kormányhivatalnak küldött kérdést idézi, mint amelyre választ ad, pedig a 2026. 09. 14-i és 09. 21-i közérdekű adatkéréseim kérdésfeltételükben eltértek egymástól: „hány főről van tudomásuk”, „hány fő személy van”). Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Budapest Főváros vármegyei kormányhivatalként a 2026. 09. 14-i adatkérésre határidőben nem válaszolt. A vármegye területén lévő járási (kerületi) hivataloknak küldött megkeresésemre viszont időben megérkezett a válasz. Pest vármegyében a 18 járásból 9 válaszolt, 9 hallgatott. A „nincs tudomásunk” típusú válaszadással kapcsolatban, ha az HR-es nyilvántartás alapú, felmerül a kérdés, hogy milyen jogalapon kezelik ott a büntetőeljárásra vonatkozó adatot (GDPR 10. cikk). Ha nem nyilvántartás alapján válaszoltak, akkor a válaszadás mögöttes tartalma teljesen tisztázatlan, egyszerűen annyit tesz, hogy nincs ilyen információja a közvetlen vezetőnek, a szervezeti egység vezetőjének, a főispánnak vagy másnak. 193 megkeresett hivatalból 144 nem válaszolt határidőben, Fejér, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében sem a vármegyei kormányhivatal, sem a járási hivatalok nem válaszoltak határidőben.
A beérkező válaszok alapján látható, hogy a teljesen azonos típusú adatkezelőktől négyféle válasz érkezett, melyet vagy a járási hivatal, vagy a vármegyei kormányhivatal küldött meg részemre, pedig a későbbiekben hivatkozott jogszabály alapján a járási hivatalok a kormányhivatal szervezeti egységei, tehát az adatkezelő személye és az adatkezelői felelősség országosan egységes (kellene legyen). Cikkem címével kapcsolatban már a korábbi írásomban is megállapítottam, hogy korrigálásra szorul, de direkt hagytam így, hogy a két cikk párban kezelhető legyen, de természetesen megadom a magyarázatát annak is, hogy miért hibás a cím, és miért kell a GDPR 10. cikke szerinti büntetőeljárásra vonatkozó személyes adat definíciót használni az Infotv. 3. § 4. pontja szerinti bűnügyi személyes adat helyett.
A megállapítások részleteiben: a 193 megkeresett járási hivataltól 49 választ kaptam határidőben, 16 járás adott saját iktatószámon, saját kiadmányozóval választ (központi sablont használva), a többi járási hivatal válaszát a kormányhivatalon keresztül kaptam meg.
Heves vármegye 7 járásából 7 válaszolt járásonként önállóan, azonos sablont használva („Az alapnyilvántartás nem tartalmaz ilyen információt, nem kezelünk ilyen adatot”).
Pest vármegye 18 járásából 9 válaszolt járásonként önállóan, azonos sablont használva („A Humánpolitikai Főosztálynak nincs tudomása” és leszűkítve a Kit. 82. § szerinti bűncselekményekre).
Nógrád vármegye 6 járásából 6 válaszolt, hivatkozva a vármegyei kormányhivatal korábbi válaszára, („a korábbi válasz a járásokra is vonatkozik”), holott ugye a kérdésfeltevésem eltérő volt.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 16 járásából 12 válaszolt, egy központi válasz által („nincs tudomása ilyenről”), az Ózdi Járási Hivatal külön továbbította a levelet.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 9 járásából 9 válaszolt egy központi egységes tájékoztatás révén („nincs tudomása ilyenről”).
Komárom-Esztergom vármegye 6 járásából 6 válaszolt egy központi válaszon keresztül, mely szerint a feltett kérdésekre adandó válasz nem közérdekű adat.
Mivel a járási hivatal a kormányhivatal szervezeti egysége (568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet), az adatkezelő és a közérdekű adatigénylés címzettje a kormányhivatal. Ebből egységes eljárásnak és joggyakorlatnak kellene következnie – a gyakorlatban négy modellt látunk, a négy modell: 1. központi válasz minden járás nevében (Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom) – egy adatkezelőként azonosítva a megkeresetteket, és a peres jogorvoslatnál is a kormányhivatalt jelölve meg, mint akivel szemben pert tudok érvényesíteni. 2. Járásonként külön válasz sablon alapján (Heves, Pest), a sablon létére az elkövetett gépelési és egyéb hibák mutatnak. 3. Visszautal a korábbi (más megfogalmazású kérdések alapján megküldött) válaszra (Nógrád). Hallgatólagosan az Infotv. 29. § (1a) bekezdését alkalmazza feltehetően, de nem hivatkozik rá deklarált módon. Egyébként a feltételek nem teljesülnek: nem azonos adatkörre tettem fel nem azonos kérdéseket. 4. Továbbítás az adatkezelő részére (Ózdi Járási Hivatal). Itt a járási hivatal nem definiálta, hogy az adatkezelő szervezetrendszerén belül továbbította a megfelelő egységhez, vagy áttételt alkalmazott vagy más eszközt.
Megítélésem szerint az adatkezelőtől származó, egy központi válasz a megfelelő megoldás, ha a járási hivatalokat érintő kérdésemre járási bontásban felel (vagy indokolja, miért nem tudja azt megtenni, ld. az előző cikkben hosszabban elemzett anonim adatok azonosíthatóságának problémája kisebb szervezeteknél https://www.aszake.hu/a-kormanyhivatalok-bunugyi-szemelyes-adatokkal-kapcsolatos-joggyakorlata-kozerdeku-adatkeresek-eseten/). A sablonnal gyártott önálló válasz az önállóság látszatát kelti ugyan, de tényleges adatot nem közöl.
Ha Pest válasza („a Humánpolitikai Főosztálynak nincs tudomása”) egy mögöttes HR-nyilvántartást takar, akkor a munkáltató a GDPR 10. cikke alá tartozó adatot kezel, amihez uniós vagy tagállami jogszabályi felhatalmazás kell. A Kit. 3. melléklete szerinti alapnyilvántartás Heves válasza szerint nem tartalmaz ilyen adatot, mit jelent tehát valóságosan a „tudomás” egy főosztályon? Nyilvántartás nélkül Heves válaszát értékelve („nem kezelünk büntetőeljárásra vonatkozó adatot”), a „nincs tudomásunk” üres halmaz, nem azt jelenti, hogy nincs ilyen személy, csak azt jelenti, hogy nem tudnak róla azok, akikről pontosan nem tudjuk, kicsodák.
Pest válaszát leszűkítette a Kit. 82. § (2)–(3) bekezdései szerinti bűncselekményekre, kérdésem ugyanakkor általánosan bármely bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárásra vonatkozott. Heves válaszából kiderül, mit nem tartalmaz az alapnyilvántartás, de nem azt válaszolta meg, hogy hány ilyen személyről tud. Pest válasza szerint nincs bejelentési kötelezettség és hátrányos jogkövetkezmény, Jász-Nagykun-Szolnoknál ugyanakkor kizáró oknál a Kit. 107. § (7) szerinti érvénytelenségi szabályok alkalmazandók, Borsod-Abaúj-Zemplén fegyelmi eljárást és érdemtelenséget is említ (!) és Jász-Nagykun-Szolnok is említi az érdemtelenséget.
Cinikusan azt mondhatnám, hogy nem az számít, hogy járási hivatalban dolgozóként mit követek el, hanem hogy melyikben követem el, van ahol érdemtelenné válok az információ közlésével a pozíció betöltésére, van ahol dolgozhatok tovább és csak majd a jogerős lezárás dönti el, hogy maradhatok vagy mennem kell. Komárom-Esztergom ismét egyedi mérlegelés nélkül mondja ki, hogy a kért adat nem közérdekű adat (ezzel a korábbi, már linkelt cikkben foglalkoztam bővebben).
Felmerült bennem a határidőben történő válaszadás elmulasztása kapcsán, hogy ha az előző adatkérésemben a kormányhivatal álláspontja szerint már a járásokat is lefedte a válaszadásával (Budapest Főváros, Zala, Győr-Moson-Sopron, Baranya) akkor a mostani válaszadást okafogyottnak tartja-e (de ezt Nógrád kifejezetten jelezte, a többiek nem). Az Infotv. 29. § (1a) bekezdése itt nem alkalmazható, mivel a feltett kérdések eltérőek voltak, így a válasszal érintett adatkör is, így nem tekinthető már „megválaszoltnak” a megkeresésem az Infotv. szerint.
Fejér, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg sem a kormányhivatali, sem a járási megkeresésre nem válaszolt határidőben, ez felveti a rendszerszintű kapacitáshiányt az ilyen típusú feladatellátásnál a szervezetrendszeren belül. Mivel egy adatkezelő van, így a járási hivatal hallgatása a kormányhivatal hallgatása, bírósági perben alperesként vagy a NAIH előtt megindítható eljárás címzettjeként is a kormányhivatal a megjelölendő.
A fentiek alapján célszerűnek látszik minden kormányhivatalban egy (akadályoztatása esetén helyettesíthető) személy kijelölése abból a célból, hogy a beérkezett adatkéréseket a kért információ felderítésétől és összeállításától a válasz végleges kiküldéséig koordinálja. Ez lehet az adatvédelmi tisztviselő vagy más személy (Borsod esetén a választ az adatvédelmi tisztviselő kiadmányozta, ami jó példa a többi hivatal számára). A járási bontású kérdésemre kapott válasz jogszerű és szakszerű, minőségi értékelést és jogalkalmazást kíván, nem sablonos elutasítást, hanem annak kifejtését, hogy az egyedi azonosíthatósággal kapcsolatos aggályok az adott egyedi körülmények mentén milyen mérlegelés alapján eredményezték az elutasító választ.
A közérdekű adatkérés nem pusztán az információk megszerzésének eszköze. A közfeladatot ellátó szervek működésének átláthatóságát, az ellenőrizhetőséget és a következetes jogalkalmazást is szolgálja. Különösen fontos ez akkor, amikor a megkeresés a kormányzati igazgatásban foglalkoztatott személyek büntetőeljárásával kapcsolatos adatokra, illetve az ilyen eljárások foglalkoztatási következményeire irányul. A jogállami működéshez nem elegendő, hogy az egyes hivatalok valamilyen választ adjanak. Az is szükséges, hogy a közös jogi keretek között működő szervek azonosítható, következetes és ellenőrizhető eljárásrend szerint teljesítsék törvényi kötelezettségeiket.
Írta: Dr. Kajó Cecília