2023 szeptemberében jelent meg Gaál János szerzőtársammal közös Birtokvédelmi
Kézikönyvünk Menyhárd Attila professzor úr lektorálásával az ORAC Kiadónál, 2024 folyamán
pedig sok jogi kar polgári jogi tanszéke és tudományos diákköre meghívásának tettünk eleget
országszerte a könyv bemutatása kapcsán. 2024. március 12-én a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Civilisztikai Tanszéke
vendégei voltunk, ahol kimagasló érdeklődést, figyelmet és szeretetet kaptunk a tanszék részéről,
és ahol felmerült, hogy a kézikönyvre alapított oktatási anyaggal akár csatlakozni is tudnánk az
egyetem képzéséhez. Hosszas, alapos előkészítés után a 2025/2026. tanév II. félévének szorgalmi
időszakában elstartolt a „Birtokvédelem a gyakorlatban” megjelölésű szabadon választható
tárgy 24 mesterszakos hallgató részvételével.
A képzés tematikája a birtokvédelem hármas eszköztárának bemutatásán keresztül hangsúlyosan a
jegyzői birtokvédelmi eljárások világával foglalkozik. Az állampolgárok által szerény körben
igénybevett jogos önhatalom intézményének vizsgálatánál bemutatásra kerül a jogos önhatalom mint
beárazott piaci szolgáltatás a magánbiztonsági cégek birtokvédelmi üzletágában illetve a bűnvadász
csoportok tevékenységében, ahol eltérő mértékben de mindkét szereplőnél megjelenik az önbíráskodás
és a tilos önhatalom alkalmazása. A jegyzői birtokvédelmi eljárás bemutatása bőséges példákat
tartalmaz más szakterületek összehasonlításáról és elhatárolásáról amellett, hogy magát az eljárás
lefolytatásának lépcsőfokait is számba veszi. A birtokper mint egyrészt a jegyzői döntés ellen igénybe
vehető jogorvoslati forma másfelől eleve mint perként megindított eljárás saját jogeseteken keresztül
mutatja be többek között azt a dilemmát, hogy kell-e a jegyzőnek jósgömb és tekintettel kell-e lennie a
döntése közvetett, távolabbi hatásaira a rövidtávú pozitív hatáson (nyilván a kérelmező oldalán) túl,
nevezetesen arra, ha a kötelezett a döntés következtében kárt szenved el így közigazgatási jogkörben
okozott kárért perli az önkormányzatot.
A tanszék meghívott előadójaként nagy örömmel tölt el, hogy a több mint tíz éves szakmai
tapasztalatainkat összegző kézikönyv mentén a konkrét gyakorlati tudást tudom átadni a hallgatóknak,
és hogy a felhozott példák döntő többsége olyan, melyekhez mindenki tud érdemben csatlakozni a
saját élet- és munkatapasztalata alapján. A jogos önhatalom piaci beárazása kapcsán például szó került
a nemfizető bérlő ellen a birtokvédelmi köntösbe bújtatott törvényes zálogjog alkalmazásáról, melynek
során a bérletidíj-tartozás fejében a bérbeadó a bérlő ingóságait leltárba veszi, felbecsülteti és
tárgyalási alapot képez vele, mely elszámolással zárul annak érdekében, hogy a tartozás
kiegyenlítettnek tekinthető-e vagy még szükséges-e további befizetés. A példák ismertetése során
mindig a legnagyobb fokú érthetőségre törekszem, hiszen ez a speciális jogterület olyan történésekkel
foglalkozik, amely sokak számára ismeretlen lehet, de örömmel tapasztaltam, hogy a zálogjog-
érvényesítéshez rögtön tudott érdemben csatlakozni egy hallgató a saját tapasztalataival, amikor is egy
plázában található üzletben dolgozva tapasztalta a fehér köpenyes leltározó kisasszonyok és a bőséges
számban megjelenő biztonsági őrök jelenlétében lefolytatott zálogjog-érvényesítést. Közösen
állapítottuk meg, hogy mivel ez az üzlet a vásárlóközönség előtt nyitva állt, így ebben az esetben a
magánbiztonsági cég nem követett el tilos önhatalmat a megbízása során (ellentétben azzal, amikor pl.
lezárt éttermet, szállodát, mozit, gyárat, üzemet vagy mást vesznek leltár alá, de tilos önhatalom
alkalmazásával kezdik a feladatot, hiszen feltörik a zárat, leverik a lakatot és sok esetben a működő
kamerarendszereket is hatástalanítják).
És hogy mi köze van ennek az adatvédelmi szakmához? 2022 telén végeztem az ELTE-ÁJK
adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogászképzésén, ahol Dr. Pokrócos György konzulens támogatásával
jeles eredménnyel védtem meg „Adatvédelem és birtokvédelem összehasonlítása, illetve elhatárolása a
magáncélú kamerarendszerek kapcsán kialakult szomszédkonfliktusoknál” című szakdolgozatomat,
mely átdolgozott formában a kézikönyv részévé is vált, és amely a szakma elismerését is elnyerte egy
adatvédelmi pályázaton (https://madat.hu/a-madat-eredmenyt-hirdet-a-2024-evi-palyazataban/). A
„kameráz a szomszéd” problémahalmaz pontosítása és elemzése álkamerák, működőképes de nem
működő, működőképes és működő rendszerek mentén nagy sikert aratott a hallgatók körében, a
jegyzők részéről szó esett a NAIH jogszerűtlen személyes adatkezelés megállapítása és marasztalása
helyett birtokvédelmi megoldásra törekvő szakmai álláspontjáról és még sok minden más szakmai
trükkről és fortélyról. Nagy büszkeség és öröm egy ilyen képzésben részt venni és külön extra, hogy
szakdolgozatíráshoz külső konzulensi felkérést is kaptam amit természetesen nagy örömmel vállaltam
el úgy, hogy egyébként én is szakdolgozatot írok az ELTE-ÁJK kártérítési szakjogászképzésének
végzős hallgatójaként (témám a jogsértő jegyzői birtokvédelmi döntések lehetséges kártérítési
következményei lesznek a közigazgatási jogkörben okozott kár mint deliktuális különös tényállás
gyakorlati alkalmazása kapcsán). A sok segítséget a tanszékről Dúl János adjunktus úrnak ezúton is
nagyon köszönöm!
Dr. Kajó Cecília írását közöltük.