A címben feltett kérdésként adatvédelmi jogászként is a klasszikus válasz adható: „attól függ”. Mármint attól, hogy a kérdező kollega, a kérést neki szegező polgármester (de főképp a jogszabályok) mit értenek helyiadó-nyilvántartáson, és abból mely adatokkal kapcsolatban kér információkat a polgármester.
Az első általános elhatárolás a helyes válaszadás érdekében az, hogy mely információk képeznek adótitkot és melyek nem, mert amelyek nem, ott például a kumulált adatok nyilvánosságához, átláthatóságához fűződő közérdek elsőbbséget élvez az üzleti szféra védelmi igényéhez képest. Vagy például a nemzeti vagyont kezelő, azzal gazdálkodó adózó esetében szintén nem minősül adótitoknak az adómentesség, adókedvezmény, jóváírás, támogatás, ésfelajánlott adó vagy adóelőleg adóévben összesített mértéke, tehát az is megismerhető.
Több vagy kevesebb joga van-e a megismeréshez a polgármesternek a laikus közérdekű adatkérőnél, milyen szempontok jöhetnek szóba a polgármester betekintési-megismerési (és annak korlátozhatósági) jogánál? A kiindulópontunk az önkormányzati képviselő munkájához szükséges mértékben hozzáférhető információmennyiség lehet, hiszen a polgármester a képviselő-testület tagja (egyben elnöke is), és az önkormányzati törvény később hivatkozott szakasza szerint a képviselő-testület működése (így a képviselők jogai és kötelességei) szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. Önkormányzati képviselői munka alatt mindig a konkrét munkát értjük: vagyis hogy konkrét bizottsági tagság esetén mely konkrét bizottság milyen konkrét előterjesztéseivel kapcsolatban van szüksége konkrét információra, illetve a képviselő-testület előtt milyen konkrét ügyek előterjesztései szerepelnek. Az adóhatósági hatáskörben eljáró jegyző vagy nevében és megbízásából dolgozó ügyintéző hatáskörgyakorlása nem jelentheti tehát az adótitok jogosulatlan továbbítását, nyilvánosságra hozását pusztán azért, mert a polgármestere kéri (és mint munkáltatójának vagy felettesének utasítását automatikusan végrehajtandónak ítéli anélkül, hogy a konkrét kérést a mögöttes jogszabályi környezet alapján engedélyezhetőnek vagy megtagadhatónak ítélte volna).
Az adózás rendjéről szóló törvény (pontos jogszabályhely a cikkben később kerül meghatározásra) szabályozza az adózással kapcsolatosan adatkezelés részletes tartalmát, vagyis az adózó személyes adatait kinek és milyen feltételekkel lehet továbbítani, megismerhetővé tenni vagy nyilvánosságra hozni, e szabályok pedig nem adnak felhatalmazást a polgármesternek vagy a helyi önkormányzati képviselőnek személyes adatok rendelkezésre bocsátására (ha mégis vannak ilyen adataik, ott felmerül az adótitok megsértése). Kivételt képezhet az adózás rendjéről szóló törvény egy külön szakaszában foglalt élethelyzetek, az adótitok alapos okkal történő felhasználása, cáfolat közzététele vagy például a bizonyos értékhatár fölött, és bizonyos időtartamon túl fennálló adótartozással rendelkező adóalanyok bizonyos adatainak helyben szokásos módon (helyi újságban, honlapon stb.) történő közzététele. Itt azonban nyilvánosság alatt értelemszerűen az egész település lakóközössége értendő, nem csak a polgármester, és az adatok közzététele speciális, jogalkotó által értékelt élethelyzetek miatt szükséges, nem a polgármester kérése miatt.
Nézzük meg a kérdésre adható válasz jogszabályi hátterét!
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Heatv.) jelen cikk írásakor hatályos 1. § (1) bekezdése szerint „E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be.”. A helyi adó bevezetésének megteremtése vitán felül nem azonos a kivetett és beszedendő adók nyilvántartásával, kezelésével, behajtásával, de lássuk tovább a feladatkörök megoszlását!
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (továbbiakban: Art.) 22. § sorolja fel az adóhatóságokat, a b) pont szerint az egyik adóhatóság az önkormányzat jegyzője (mint önkormányzati adóhatóság).
A képviselő-testület tehát bevezeti, a jegyző hatóságként pedig alá-fölérendelt hatósági jogviszonyban beszedi a bevezetett adókat (illetve adótípustól függően nyilván részleteiben menedzseli az önkéntes bevallást és befizetést, továbbá a kintlévőségek kezelését). Az Art. 127. §-ának bekezdései foglalkoznak az adótitok fogalmával, hogy mi minősül különösen adótitoknak és mi nem az. Az Art. 127. § (1) bekezdés szerint „Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.” Az Art. 127. § (2) bekezdés szerint adótitoknak minősül különösen: „a) az államháztartás alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, b) az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy c) az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.” Az Art. 127 § (3) bekezdése szerint „Az, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, jogszabályon alapuló egyéb feladatellátás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.” Az Art. 127. § (4) bekezdése szerint „A (3) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.”
Az Art. 123-125. §-sai szabályozzák az adatkezelés szabályait (ki jogosult személyes adatok illetve védett adatok megismerésére és kezelésére). E szakaszok az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során lemásolt adatok kezelésének szabályait, az állami adó- és vámhatóság által felvett biometrikus aláírásokra vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseket, továbbá az adatnyilvántartás eltérő adatköreinek részletszabályozását tartalmazzák (például hány évig kötelező megőrizni és ki, milyen célból használhatja fel a nyilvántartásban szereplő adatokat). Nem látjuk felsorolva sem a polgármestert, sem a helyi önkormányzati képviselőt a jogosultak között.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 32. § szabályozza a helyi önkormányzati képviselők jogait és kötelességeit. A 32. § (2) bekezdés f) pontja szerint a képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ez önmagában azonban nem jogosítja fel személyes adatok megismerésére és kezelésére, az adatvédelmi szabályozással összhangban csak az az értelmezés helytálló, amely szerint a képviselő konkrét ügyben (bizottsági tagként vagy a képviselő-testületi ülésen) a személyes adatok kezelését igénylő eljárás részeként ismerheti meg a személyes adatokat. Az adóhatósági jogkör gyakorlása tehát hangsúlyozottan nem jelentheti az adótitok jogosulatlan továbbítását, nyilvánosságra hozását a képviselők vagy a polgármester számára. A polgármester „képviselőként kezelésére” az Mötv. 65. § és 66. §-sai adnak lehetőséget, melyek szerint aképviselő-testület elnöke a polgármester, a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő (vagyis a képviselőre vonatkozó jogok és kötelességek a polgármesterre is vonatkoznak).
Az általam korábban hivatkozott jogszabályok együttes értelmezése alapján tehát az adózást érintő adatok adótitoknak minősülnek, azok megismerésére a polgármester és a képviselő-testület konkrét törvényi felhatalmazás híján akkor jogosult, ha a jegyző mint önkormányzati adóhatóság úgy dönt, hogy az Art. 129. § alkalmazása szükséges, mert az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy a közigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, mivel az adózó által adózásával összefüggésben tett nyilvános nyilatkozata a nyilatkozattal érintett tárgyban az adóhatóság általi cáfolat szempontjából adótitok alóli felmentésnek minősül. További megismerhetőséget biztosít az Art. 130. §: a helyben szokásos módon közzétehető az ötszázezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező jogi személy, egyéb szervezet és vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy neve, elnevezése, székhelye, telephelye, adóazonosító száma és az adótartozás összege. Az említett eseteken túl a polgármester és a képviselő-testület tagjai nem jogosultak az adótitok megismerésére és kezelésére, az egyes adónemekre és a hátralékok összegére vonatkozó adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon (statisztikai adatként) ismerhetik csak meg. Összegezve a címben feltett kérdésre adandó válasz mögött elemzett élethelyzetet: a polgármester és a helyi önkormányzati képviselő akkor kezelhet, ismerhet meg személyes adatokat, ha feladat- és hatásköréhez kapcsolódóan meghatározott célból erre törvény felhatalmazza. Törvényi felhatalmazás hiányában konkrét bizottsági vagy képviselő-testületi előterjesztés tartalmazhat személyes adatokat (itt tehát a személyes adatok kezelését igénylő eljárás részeként ismerhetik meg a személyes adatokat, ezek az előterjesztések általában tárgykörüknél fogva (gazdálkodás, kinevezés, I. fokú hatósági határozat elleni fellebbezés stb.) jellemzően zárt ülésen kerülnek megtárgyalásra). Törvényi felhatalmazás illetve konkrét előterjesztéshez tapadó adatok kezelésén túl általános jelleggel, „kíváncsiságból”, készletező adatkezelés céljából vagy bármely más jogalappal és jogi céllal nem rendelkező adatkezelés esetén az adótitok megismerése, kezelése, felhasználása mind a polgármester mind az adatot számára rendelkezésre bocsátó részéről bűncselekménynek minősül, és egy lehetséges büntetőeljárásban büntetőjogi következményekkel járhat. Az Art. által nevesített élethelyzetek adta megismerhetőség mind a cáfolat mind a nagyösszegű adótartozással rendelkező vonatkozásában a polgármesteren és a helyi önkormányzati képviselőn túl a törvény adta lehetőséggel élve a nagyobb nyilvánosság számára is megismerhetőséget jelent. Olyan összesített adatokat, amelyeket bárki az információszabadsághoz fűződő jogával élve megismerhet, természetesen a polgármester (és a helyi önkormányzati képviselő is) megismerheti.
Dr. Kajó Cecília egyesületi tagunk írását közöltük.