Sólyom László magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a rendszerváltást követően az Alkotmánybíróság első elnöke volt. 2005. és 2010. között az akkori Magyar Köztársaság elnöke.
Jogtudósi pályafutása nemzetközi elismertségre tett szert. Az adatvédelem és az információszabadság területén maradandót alkotott.
Sólyom László szerint az információszabadság egy szakkifejezés és nem politikai megközelítésű „jelszó”, amelynek három pillérje van. Az egyik, az információkhoz jutás garanciáit és alapelveit tartalmazza, egy olyan alapjogot, amely biztosítja, hogy a közérdekű adatok megismerhetőek legyenek. A másik az információszabadság korlátait, törvényi kivételeket tartalmazza: azokat a szabályokat, amelyek az alapjog korlátozhatóságát megteremtik a szükségesség, arányosság és alkalmasság figyelembevételével. A harmadik egy olyan független szerv, „fórum”, amely e tevékenységét befolyásmentesen tudja ellátni, tevékenységét arájuk ruházott feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során teljesen függetlenül látja el.[1]
Az adatvédelem, az információszabadság, a személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok területén végzett kutatómunkájáért valamennyien hálával tartozunk.
Az Adatvédelmi Szakmai Egyesület részvétét fejezi ki a gyászoló családnak, a kiváló jogtudósra tisztelettel és elismeréssel emlékezik.
Nyugodjon békében.
[1] SÓLYOM LÁSZLÓ (1988): Egy új szabadságjog: az információszabadság, Budapest, Valóság.